A gyereked nem buta és nem lusta. Csak elakadt.

Mielőtt elkezdődik a közös munka, szeretnénk pontosabb képet kapni arról, honnan indul gyermeked, és miben van leginkább szüksége támogatásra.

A nulladik héten megismerkedünk vele, feltérképezzük a matematikához kapcsolódó tapasztalatait, tanulási szokásait, valamint azokat a helyzeteket, amelyekben leggyakrabban bizonytalanná vagy feszültté válik.

A kezdeti felmérések abban segítenek, hogy különválasszuk a matematikai tudásban jelentkező bizonytalanságokat a tanulási és a szorongással összefüggő nehézségektől, és kijelöljük a következő hat hét legfontosabb fókuszait.

Ezen a héten:

• rövid ismerkedő beszélgetést tartunk,
• validált matematikai szorongásmérő eszközzel feltérképezzük a gyermek matekhoz kapcsolódó szorongását és bizonytalanságát,
• áttekintjük a tanulási szokásait,
• matematikai felmérőkkel azonosítjuk a fontosabb tudásbeli bizonytalanságokat,
• meghatározzuk a következő hat hét személyes céljait.

A hét célja: egy világos kiindulási kép kialakítása, amelyhez a program végén visszatérünk, hogy láthatóvá váljon, mi változott a hat hét során.

A program első hetében a gyermek matematikához kapcsolódó gondolataival, korábbi tapasztalataival és önbizalmával foglalkozunk.

Előfordul, hogy a matematikai nehézséghez olyan belső bizonytalanság is társul, amely már a feladat elkezdése előtt megjelenik.

Ezen a héten azon dolgozunk, hogy a gyermek:

• felismerje a visszatérő negatív gondolatait,
• ne egy-egy hibából következtessen a saját képességeire,
• bátrabban merjen próbálkozni és kérdezni,
• reálisabb elvárásokat fogalmazzon meg önmagával szemben,
• észrevegye a saját erősségeit és kisebb sikereit is.

A hét célja: hogy a gyermek bátrabban merjen próbálkozni, kevésbé tekintse kudarcnak a hibázást, és biztosabb alapokról kezdhesse meg a következő hetek munkáját.

A második héten összekapcsoljuk a matematikai alapok megerősítését a hatékonyabb tanulási stratégiákkal.

A gyermek megtanulja, hogyan bontson egy nagyobb tananyagot kisebb, kezelhető részekre, hogyan érdemes gyakorolni, és hogyan alakíthat ki kiszámíthatóbb tanulási rutint.

Ezen a héten:

• azonosítjuk a bizonytalanabb matematikai alapokat,
• célzottan foglalkozunk azokkal az alapvető bizonytalanságokkal, amelyek akadályozzák a továbblépést,
• megmutatjuk, hogyan érdemes kisebb lépésekben haladni,
• kialakítunk egy használható gyakorlási rendszert,
• foglalkozunk azzal is, mit tegyen a gyermek, ha elakad.

A hét célja: hogy a „nem tudom, hogyan kezdjek hozzá” érzése helyett legyen egy követhető tanulási stratégiája.

A program közepén a gyakorlás minősége kerül előtérbe.

Nemcsak azt nézzük, hogy sikerült-e egy feladat, hanem azt is, hogyan dolgozott közben a gyermek, hol akadt el, és mit lehet tanulni az adott hibából.

Ezen a héten:

• fokozatosan nehezedő feladatokkal dolgozunk,
• tudatosítjuk a már elért sikereket,
• megtanuljuk felismerni és kezelni a különböző hibatípusokat (pl.: tudásbeli hiány, félreértett feladat, figyelmetlenség),
• áttekintjük az első hetek tapasztalatait,
• szükség esetén pontosítjuk az egyéni fejlesztési fókuszt.

A hét célja: hogy a gyermek a „nem megy” helyett egyre pontosabban felismerje, hol akadt el, és mi lehet a következő lépés.

Ezen a héten az összetettebb matematikai helyzetek kerülnek a középpontba.

A hosszabb vagy összetettebb feladatok egyik gyakori nehézsége, hogy a gyermek nem látja rögtön, hogyan érdemes elindulnia. Itt olyan problémamegoldó stratégiákat tanul, amelyek segítenek átláthatóbbá tenni a feladatot.

Ezen a héten gyakoroljuk:

• a fontos információk kiválasztását,
• annak megfogalmazását, hogy mit kérdez a feladat,
• a probléma kisebb lépésekre bontását,
• rajz, táblázat vagy egyszerű modell használatát,
• egy megfelelő megoldási stratégia kiválasztását,
• annak felismerését, hogy pontosan hol történt az elakadás.

A hét célja: hogy egy új vagy összetettebb feladat ne automatikusan kudarchelyzetet jelentsen, hanem legyen egy használható stratégiája az elinduláshoz.

A program ötödik hetében azokkal a helyzetekkel foglalkozunk, amelyek sok gyermek számára különösen megterhelők: dolgozat, felelés, időkeret vagy nehezebb feladatok.

A cél nem az, hogy mesterségesen nagy nyomást helyezzünk rá, hanem hogy fokozatosan megtanulja alkalmazni a korábban megszerzett stratégiákat nagyobb teljesítményterheléssel járó helyzetekben is.

Ezen a héten:

• felismerjük a feszültség korai jeleit,
• kialakítunk egy rövid dolgozat előtti rutint,
• megbeszéljük, mit tehet, ha leblokkol,
• gyakoroljuk az idő és a figyelem tudatosabb beosztását,
• foglalkozunk a nehezebb feladatokkal és az egyéni fejlesztendő területekkel,
• biztonságos keretek között fokozatosan gyakorolunk dolgozathoz hasonló helyzeteket.

A hét célja: hogy a gyermeknek legyenek konkrét kapaszkodói akkor is, amikor nem nyugodt otthoni környezetben kell teljesítenie.

Az utolsó héten összekapcsoljuk mindazt, amit a gyermek a program során megtanult.

Egy összetettebb feladatsorban vagy próbahelyzetben lehetősége nyílik arra, hogy együtt alkalmazza a problémamegoldási stratégiákat, a tanulási módszereket, a hibakezelést, az időbeosztást és a feszültség kezelésére tanult eszközöket.

Megismételjük a program elején alkalmazott megfelelő felméréseket is, így össze tudjuk hasonlítani a kiinduló és a záró állapotot.

A program végén:

• összegezzük az elért eredményeket,
• áttekintjük, mely területeken történt változás,
• azonosítjuk a további fejlesztési irányokat,
• kiemeljük a gyermek számára jól működő módszereket,
• elkészítjük a személyes továbblépési tervét.

A hét célja: hogy a gyermek ne csak több használható eszközzel rendelkezzen, hanem jobban értse saját tanulási működését, és tudja, mire érdemes építenie a program után.